Vaku

Vakuk és használatuk

A fotográfusok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy az adott fénynél a kívánt felvétel nem, vagy csak nem megfelelő minőségben készíthető el. Ilyenkor a fotósnak valamilyen plusz világítást kell alkalmaznia. A gyakorlatban ez lámpafény, vagy vakufény lehet. Az izzólámpákkal történő műfény világítás szinte csak stúdióban lehetséges és leginkább tárgyfotózáshoz alkalmazható. A műfényvilágítást szinte minden fotós kipróbálja, mert olcsó eszközökkel is megvalósítható, és a világítás hatása közvetlenül megfigyelhető. A lámpafény alkalmas arra is, hogy megtanuljunk világítani, megismerjük a fényformáló eszközök hatását, és később amikor már vakukkal világítunk, vakon is tudjuk a fények jellegét változtatni.
A műfényvilágítás legfőbb hátránya az, hogy a nagy teljesítményigénye ellenére a leadott fényteljesítménye kicsi, és ezért inkább csak mozdulatlan tárgyak fényképezésére alkalmas állvány használatával. A műfényvilágítással szemben a vakufénynek két fő előnye van. A villanófény nagyon rövid idő alatt is elegendő fényt ad le a fotózáshoz és ezért legtöbbször a berázás veszélye nélkül dolgozhatunk vele, másrészt a színe, vagyis a színhomérséklete nagyon hasonló a napfényhez, ezért a két világítás keverhető.
A vakuk további előnye az is, hogy a fényképezőgéphez ajánlott rendszervakuk kicsik, és néhány ceruza elemmel bárhol használhatóak. A vakuk fényteljesítménye könnyen szabályozható, és a rendszervakuk fényteljesítményét a fényképezőgép is képes vezérelni.
A vakukészülék kezdetben, mintegy hatvan évvel ezelőtt meglehetősen behemót jószág volt, viszont a kezelése sem volt túlságosan bonyolult, mivel ez az ős vaku csak arra volt képes, hogy egyet villant és kész. A fotósnak csupán azt kellett biztosítania, hogy ez a villanás akkor történjen, amikor a redőnyzár éppen nyitva van. Ezt biztosította a szinkroncsatlakozó, amely mindmáig változatlan formában megmaradt.A vaku működésenek alapja, hogy van benne egy energiatároló kondenzátor, amelyet néhány másodperc alatt 350 Volt feszültségre feltölt az elekronika, majd a villanás pillanatában a kondenzátorban tárolt energia a villanócsövön keresztül kisül, eközben pedig fény és hő keletkezik.

Villanási idő: Az idő, ameddig a villanócső világít. Ha a teljes energiát kivillantjuk a vakuból akkor ez az idő általában 1/200 tól 1/500 másodperc. Ha a kondenzátorban tárolt energiának csak egy részét használjuk fel, akkor a villanási idő akár 1/50000 másodpercre is rövidülhet.

Szinkronidő: Alapesetben a vakuzáshoz az szükséges, hogy a villanás pillanatában a fényképezőgép redőnyzára teljesen nyitva legyen. A legrövidebb záridő, amelynél még ez megvalósul a szinkronidő. Vakuzáskor ennél hoszabb zársebességeket használhatunk, de rövidebbet nem. A szinkronidő szokásos értéke 1/125 - 1/250 másodperc.

Vaku teljesítmény: A vaku energiatároló kondenzátorában tárolt villamos energia. Egysége a Ws (wattszekundum). Ezzel az adattal leginkább a stúdióvakuknál találkozhatunk. A vaku esetében a ,,teljesítmény " szó használata a nem igazán precíz, mert valójában nem teljesítményről (W), hanem a tárolt villamos energiáról (Ws) van szó.

Szembe villantás: A vakuban nagy energia tárolódik, amely villanáskor felszabadul. Mindenképpen kerüljük el hogy véletlenül egy méternél közelebbről valakinek a közvetlenül a szemébe villantsunk.

Szembe villantás: Ha a vakut a fényképezőgépre helyezve használjuk, a témát közvetlenül az optika mellől szembe világítjuk. Ez a lapos világítás nem a legszerencsésebb, ha van rá lehetőségünk, kerüljük el.

Kulcsszám: A vaku által leadott fényteljesítményt jellemzi a fotósok számára legalkalmasabb formában. A kulcsszám a rekeszérték és távolság (m) szorzata. Az angol nyelvterületen a méter helyett a ft (láb) is használatos, ezzel kb. háromszor nagyobb kulcsszám adódik. Tehát egy 48-as kulcsszámú vakuval 6 méterről 8-as rekeszt használhatunk 6x8=48. Hasonlóképpen ugyanezen vakuval 4-es rekeszen 48:4= 12 méter távolságból kapunk helyes expozíciót. Ha egy vaku kulcsszáma 100ISO érzékenységen 48, akkor 200 ISO esetén a kulcsszám 48 x 1.4 = 67 , 400 ISO mellett pedig 96-os kulcsszám adódik. A kulcsszám értéke a vaku által kivilágított látószögtől is függ, nagyobb látószög esetén a kulcsszám kisebb.

Vaku hatótávolság: Ha a kulcsszámot elosztjuk a rekeszértékkel, megkapjuk milyen távolságra vakuzhatunk.

Zoom reflektor: A vaku reflektora zoomolható, ezáltal elérhető, hogy a vaku csak az optika által látott szöget világítsa ki. A rendszervakuk legtöbbször automatikusan követik az objektív látószögét, de manuálisan is állíthatóak.

Zoomreflektor és képformátum: Egyes vakukészülékek pl. Metz, Pentax képesek arra hogy a különböző képformátumok APS, 24x36mm, 645, 6x7cm esetén a vaku által kivilágított látószög automatikusan az objektív fókusztávolságának megfelelően beállítódjon.

Nagylátószögű előtét: A zoomreflektorok általában nem világítják ki a 24mm-nél rövidebb fókusztávolságú objektívek látószögét. A reflektorfejbe ezért egy nagylátószögű feltét van beépítve, amelyet ilyen esetekben a vakureflektor elé kell húzni, illetve kihajtani.

Derítő vakuzás: Szebb világitást kapunk, ha a vakureflektort nem közvetlenül a modellünkre irányítjuk, hanem a menyezetre vagy falra világítunk és a visszavert fénnyel fotografálunk. A módszer alkalmazásának alapfeltétele, hogy a menyezet ne legyen nagy távolságban és ne legyen domináns színe.

Dönthető reflektor: A derítő vakuzáshoz a vakufej dönthető és forgatható. A vakufej mozgathatósága gyakran reteszelve van.

Másodreflektor: A derítő vakuzáskor az arcnak kellemetlenül sötét részei maradhatnak, ennek elkerülésére a vakunak egy második, lényegesen kisebb reflektora van, amely a fény kisebb részét kb 15 százalékát közvetlenül a témára irányítja.

Derítőlap: Ugyanaz a feladata, mint a másodreflektornak. Általában a vakufejből előhúzható és akkor működik legjobban ha a vakufej döntési szöge 60-80 fok körüli.

Áramellátás: A vakukat leggyakrabban ceruza AA méretű akummulátorokról működtetjük. Ezek alkalmazása gazdaságos, másrészt az akkumulátor bírja az olyan nagy terheléseket, amely a vakukészülékeknél fellép. Kényszerhelyzetben alkáli elemeket is használhatunk. Az elemeket illetve az akkummulátorokat mindíg egyszere kell kicserélni!

Villantások száma: A teljes energiájú villantások számát az akkummulátorok kapacitása korlátozza. Törekedjünk arra, hogy 2000 mAh-nál nagyobb kapacitású akkummulátorokat használjunk. Ha munka közben energia illetve akkummulátor gondunk adódik, akkor időben csökketsük a villanások nagyságát. Ez úgy lehetséges, ha nagyobb érzékenységet, és nagyobb rekesznyílást választunk.

Fényszinkron: Olyan elektronika amely a vakufény hirtelen fellépő fényimpulzusát érzékeli, és ekkor képes egy másik vakut elindítani. Mindez olyan gyorsan történik, hogy a második vaku is szinkronban marad a fényképezőgéppel. A fényszinkron hátránya, hogy az érzékelőnek látni a kell az első vaku fényét.

Infravörös vakuszinkron: Hasonló a fényszinkronhoz, csak az infravörös tartományban működik.

Rádiós vakuszinkron: Az adó a szinkronjelet a fényképezőgéptől kapja, a vevő rádiójelek segítségével inditja a vakukat. Hatótávolsága 100m körűli. Amikor több fotós dolgozik egy helyen, akkor olyan típust kell választani, amelyen több működési csatorna választható.

Nagyfeszültségű vakuszinkron: Régen, 1980 előtt gyártottak olyan vakukat, amelyek a szinkronfeszültséget közvetlenül a nagyfeszültségű kondenzátorról vették. Ez a módszer kb.250V feszültséget adott ki a szinkroncsaklakozóra. Ha ez a nagyfeszültség a egy mai digitális gép kapcsaira kerül, akkor az azonnal tönkremehet.

Vezeték nélküli ITTL vakuzás: A mai rendszervakuk rövid vakufény impulzussorozatokkal képesek több vaku ITTL vezérlésére. A működésnek távolságbeli, látószögbeli és láthatósági korlátai vannak. Arról sincs információ, hogy a rendszer tűző napon működik-e.

A következő helyeken hirdetjük és az alábbi módon lehet rákeresni

vaku árgép bestmarkt
vaku árukereső bestmarkt
vaku emag bestmarkt 

Több, mint 30 féle vaku közül lehet választani a bestmarkt webáruházából.