Szűrés

Ár

-

Lencseátmérő

Nagyítás

Távcső, teleszkóp

263

Betöltés... Kérjük várjon!

Bresser Classic 70/350 Refraktor teleszkóp - Fehér

  • Csillagászati távcső
(1)
48 900 Ft
Raktáron

Bresser Hunter 16x50 Távcső - Fekete

  • Porro-prizmás
22 910 Ft
Külső raktáron

Bresser Classic 60/900 AZ Távcső - Fehér

  • Csillagászati távcső
39 900 Ft
Raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Beszerezhető

Nedis SCTE5060WT 5x24 Távcső - Fehér/Fekete

  • Csillagászati távcső
14 160 Ft
Külső raktáron
Raktáron
Külső raktáron

Kodak 10x42 BCS800 Távcső - Fekete

  • Binokuláris
33 460 Ft
Külső raktáron

Dörr Danubia Merkur 60A csillagászati távcső

  • Csillagászati távcső
32 290 Ft
Külső raktáron

Technaxx TX-175 70 300mm teleszkóp

  • Csillagászati távcső
27 290 Ft
Külső raktáron

Bresser Hunter 8x40 Távcső - Fekete

  • Porro-prizmás
18 340 Ft
Külső raktáron

Bresser Hunter 10x50 Távcső - Fekete

  • Porro-prizmás
(1)
24 820 Ft
Külső raktáron
Külső raktáron
Beszerezhető
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron

Kodak 12x32 BCS600 Távcső - Fekete

  • Binokuláris
28 460 Ft
Külső raktáron

Útmutató csillagászati távcsövekhez

Kezdőknek nem könnyű a választás a sok-sok csillagászati távcső közül, hiszen a téma legtöbbjük számára még távoli, nehezen igazodnak el a típusok, márkák között. Ha tanácsot kér ismerősétől vagy a facebookon, biztosan többféle választ, javaslatot kap majd, amelyek csak kevéssé fedik egymást.
Fontos tudni, hogy a csillagászati távcsöveknek különböző típusai vannak, mind-mind valamelyest eltérő előnnyel és hátránnyal rendelkezik.
A távcső első száma az objektív átmérője mm-ben, a második (a / jel után) a fókusz távolsága mm-ben. Ezek a számok tehát nem a nagyítást jelentik, mint a kézi távcsöveknél.

Lencsés távcső (akromát)

Kéttagú objektívet tartalmaz, amely a legtöbb megfigyeléshez elegendően éles, szép képet ad. Néhány, rövidebb fókuszú típusnál (pl. 120/600), a színi hibának nevezett optikai hiba jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a fényes égitestek - Hold, Vénusz, Jupiter, fényes csillagok - körül lilás-kékes halo jelenik meg. Kisebb átmérő, hosszabb fókusz (pl. 70/500, 80/900 stb.) esetén ez a hiba minimális, a megfigyelést nem zavarja. A távcső előnye, hogy a végén nézünk bele, ami természetesebb, és kényelmesebb is lehet. Ezenkívül nagy előnye, hogy nem igényel hosszú akklimatizálódást, ha a meleg szobából kivisszük a hidegbe. A kis lencsés távcsövek, kb. 80 mm-ig, jobbak, mint a kis tükrösek, és árban is kedvezőek. 90-100 mm felett a lencsés távcsövek arányaiban drágábbak, mint a tükrös műszerek, vagyis adott pénzért nagyobb átmérőjű tükröset kapunk.

Tükrös távcső

Legelterjedtebb a Newton-távcső, amely egy homorú főtükröt és egy sík segédtükröt tartalmaz. A cső végén lévő főtükör gyűjti össze a fényt és a segédtükör vetíti ki oldalra. A két tükör felülete könnyen elkészíthető, ezért a közepes és nagy tükrös távcsövek olcsóbbak az azonos méretű lencséknél. A tükrös távcső nagy előnye, hogy nem mutat színi hibát, nincs zavaró kékes-lila halo, elszíneződés. A segédtükör okozta kis kitakarás a képminőséget csak csekély mértékben befolyásolja, a kezdő ezt nem veszi észre. Kis hátránya, hogy a nyitott csőnek át kell vennie a környezet hőmérsékletét, ami egy 10 cm-es átmérő és téli hideg (mínuszok) esetén kb. fél-egy óra, nagyobb távcsőnél arányosan több (pl. 20 cm esetében kb. 1,5 óra). Amíg a távcső le nem hűl, a képminőség gyengébb lesz.

Katadioptrikus (lencsés-tükrös) távcsövek

Legfőbb előnyük a rövid csőhossz, amely könnyen hordozhatóvá teszi őket. Általában nagyon hosszú fókusztávolságúak. Képminőségük kissé elmarad a Newtontól, de színi hibát nem mutatnak. Drágábbak, mint a Newtonok, de az adott méretű lencséseknél olcsóbbak, főleg 20 cm feletti kategóriában. Nem kifejezetten kezdő műszerek, elsősorban tapasztaltabb amatőr csillagászoknak, főképp bolygók fényképezésére javasoljuk ezt a típust. Ha kezdőként mégist emellett döntünk, akkor egy 102 vagy 127 mm-es modellt válasszunk.

Apokromátok

Ezek tulajdonképpen lencsés távcsövek, de azok legfontosabb hibáját, a színi hibát kiküszöbölték. Mivel kitakarás sincs, ezek a műszerek a legjobb képalkotású távcsövek. Hátrányuk magas áruk, egy 8 cm-es átmérőjű apokromát ára egy 200 mm-es Newtonnal ér fel, de teljesítménye annak töredéke. Miért szeretik mégis? Tökéletes, pengeéles leképezése és könnyű hordozhatósága. Elsősorban fényképezésnél számít az optikai minőség, ezért sokan fotóznak apokromátokkal.
A kezdők sokszor csak bele szeretnének kóstolni a csillagok világába, ki akarják próbálni, érdekli-e őket a téma. Erre a célra egy kisebb teljesítményű, könnyen kezelhető, kiváló optikájú lencsés távcső a legalkalmasabb. A 70/500-as, 70/700-as, valamint 80/400-as műszerek épp ilyenek, áruk s nagyon kedvező, valamint természet megfigyelésre is kiválóak (ha mégsem a csillagászat lenne a fő felhasználási terület a későbbiekben). Ezek a műszerek - és hasonló lencsések - gyerekek és felnőtt kezdők számára is jók, de utóbbiak könnyen kinövik őket, viszonylag korlátozott tudásuk és egyszerű állványuk miatt. Áruk azonban verhetetlen, és a Holdról mutatott képük lenyűgöző.
Amennyiben elhatározásunk komoly, és az új hobbi gyakorlásához egy kezdő szintű, de azon belül komoly teljesítményű távcsövet keresünk, akkor 90-130 mm-es műszert ajánlunk. Ez lehet tükrös vagy lencsés is. Ha gyorsan hadra fogható távcsövet keresünk, és nem célunk a hatalmas átmérő, akkor inkább lencsés műszert válasszunk. Ha szeretnénk halvány objektumokat, ködöket, galaxisokat jobban, részletesebben látni, akkor inkább nagyobb tükröset.

Hol szeretnénk helyileg használni a távcsövet?

Budapesti panellakás erkélye vagy falusi otthon kertje? A két véglet között számtalan lehetőség van, amelyek befolyásolják a távcső választást. Minden távcsöves megfigyelés legfontosabb előfeltétele a minél szélesebb panoráma (erkély, tetőterasz, kert), és a fényszennyezés minimalizálása. Távcsövezni eredményesen csak a szabadból lehet, üvegen keresztül vagy nyitott ablaknál nem! A megfigyelés során közvetlen fényforrás nem világíthat a szemünkbe!
Fix felállítás vagy minden hétvégén utazik a műszerrel vidékre/hétvégi házba? Fix helyre nagyobb, hosszabb távcső is elképzelhető, de rövidebb, könnyebb műszert javaslunk, ha sűrűn hordozza.
Elsősorban a Hold és a bolygók érdeklik, vagy szeretne halványabb égitesteket, csillaghalmazokat, galaxisokat is megfigyelni? A Hold és a bolygók kisebb és közepes távcsövekkel is lélegzetelállítóak, de a halványabb égitestek nagyobb műszert és sötétebb eget igényelnek.
Városi lakásba kisebb és közepes, könnyen hordozható műszert javaslunk, amelyet a teraszról is tudunk használni, de könnyen elvihetjük magunkkal a balatoni nyaralásra. Kertvárosi, elővárosi és falusi otthonba, ha kert is tartozik hozzá, akár komoly méretű, fixebb felállítású távcsövet is választhatunk. Ne feledje: a sötét ég éppoly fontos, mint a műszer, sötét égen a távcsöve megtáltosodik!

Távcsövek legjellemzőbb paramétere

A csillagászati távcsövek legfontosabb paramétere az objektív átmérő. Minél nagyobb az átmérő, annál nagyobb teljesítményű a távcső, illetve annál nagyobb élményt nyújt a megfigyelés. Nagyobb átmérő több fényt gyűjt a szemünkbe, így annál halványabb égitesteket, és apróbb részleteket is megpillanthatunk vele (pl. galaxisok spirálkarjai). Az átmérő a felbontóképességet is befolyásolja, minél nagyobb, annál részletgazdagabb képet kaphatunk pl. a Hold és bolygók felszínéről.

Mit mondanak a számok?

 A távcsövek optikai paramétereit mindig egyféleképp adják meg, típustól függetlenül. Ha azt látjuk, hogy pl. 200/1000, az 200 mm-es objektív átmérőt jelent 1000 mm-es fókusztávolság mellett, melynek a nyílásviszonya (vagy fényereje) a két szám hányadosa, tehát f/5.

Milyen nagyítású a távcső?

Minden csillagászati távcsőnek van egy ideális nagyítás tartománya, melyen belül a különböző fókusztávolságú okulárok  cseréjével állíthatjuk be a kívánt nagyítást. A nagyítást úgy kapjuk meg, hogy a távcső fókuszát elosztjuk az okulár fókuszával. Tehát egy 1000 mm-es fókuszú műszer egy 10 mm-es fókuszú okulárral 100×-os nagyítást ad. Általánosan elmondható, hogy egy távcső javasolt maximális nagyítása az objektív mm-ben mért átmérőjének a kétszerese, ideális körülményeket feltételezve.

A legnagyobb nagyításról

A távcsövek a nagyítás tartománya egy javasolt (optimális) érték. Érdemes tudni, hogy bármelyik távcsővel elérhető több ezerszeres nagyítás is, ha a megfelelő kiegészítőt használjuk (okulár és barlow lencse) - ez azonban teljesen felesleges. Túlzott nagyításokon a kép életlen lesz, és semmivel sem látunk apróbb krátereket a Holdon, vagy halványabb égitesteket, mint egy ideálisan beállított nagyításon, ahol sokkal szebb és élvezetesebb látványt kapunk.

Miért nem mindig a legnagyobb nagyítás a legjobb?

Minél nagyobb nagyítást használunk, a távcsőben annál halványabb lesz a kép. Ezért halvány, vagy nagyobb látszó méretű objektumoknál (pl. ködöknél, galaxisoknál) legtöbbször a kis, vagy közepes nagyítás a legjobb. Kettőscsillagokhoz, a bolygók és a Hold apró részleteinek megfigyeléséhez a nagyobb nagytások jobbak, ám az elméleti (ajánlott) maximum nagyítást befolyásolja a légköri turbulencia. Ha turbulens légkörünk (szeles, frontos idő van), akkor már ezen a nagyításon is homályosabb, életlenebb lehet a kép, ezért az épp kihasználható maximális nagyítás erősen függ a körülményektől is.

Objektív átmérő

60−70 mm: A legfényesebb objektumok, mint pl. Nap, Hold és bolygók megfigyelésére alkalmas. Megfigyelhetők pl. a Jupiter és holdjai, a Szaturnusz gyűrűje, a Vénusz fázisváltozásai, a Hold nagyobb kráterei, alakzatai, a Nap nagyobb foltjai, tágabb kettőscsillagok. Ezen kívül sötét égbolton már megpillanthatók velük a legfényesebb galaxisok, gömbhalmazok és planetáris ködök.
80−100 mm: A Holdon már finomabb részletek is látszanak, a kráterek szerkezete jobban kivehető. A Jupiter egyenlítői felhősávjai kezdenek előtűnni, ahogyan a Szaturnusz gyűrűjében a Cassini rés is már kivehető, valamint a Mars hósapkája is már előbújhat. Sötét égről a fényesebb csillaghalmazok kezdenek felbomlani, és a legfényesebb emissziós ködök, pl. Orion-köd is már szépen látszanak.
120−150 mm: A Holdon a krátereken kívül már a markánsabb dómok, rianások is kivehetők, a Jupiter felhősávjai fodrozódnak, a Nagy Vörös Folt is megmutatja magát. A Szaturnuszon a Cassini rés már könnyedén látszik, valamint a Marson a hósapkákon túl a kontinensek is kirajzolódnak, ezenkívül megfigyelhető az Uránusz és Neptunusz sejtelmes színe. A kettőscsillagok már 1 ívmásodperc szög távolságig bonthatók. Sötét égről a közeli gömbhalmazok csillagokra bomlanak, a fényesebb galaxisok már szépen megfigyelhetők. A legfényesebb planetáris ködökben jól látható részletek figyelhetők meg.
200−300 mm: Jó légköri nyugodtság esetén a Hold és bolygók fényképszerű megjelenést mutatnak, rengeteg felszíni részlet tárul fel. A Jupiteren megszámlálhatatlan fodrozódás, kivetülés látszik, a holdjai méretben különbözőek. A Szaturnuszon is felhősávok látszanak, valamint a gyűrű is részleteire bomlik, megfelelő körülmények mellett az Encke-rés is már megpillantható. A kettőscsillagok 1” szögtávolság alatt is felbonthatók. Jó ég esetén a gömbhalmazok ezernyi csillagra bomlanak, a galaxisok szerkezete megpillantható, gyakorlott szemmel láthatjuk a galaxisok porsávjait, spirál szerkezetét, vagy a rendkívül távoli csillag városokat is.

távcső emag

teleszkóp emag

távcső árukereső

teleszkóp árukereső

Sorry, your browser doesn't support canvas. Please try another.

BestMarkt


Pörgesd meg a kereket és nyerj!


Add meg az email címedet és teszteld a szerencsédet!