Szűrés

Ár

-

Fúró- és csavarozó gépek tartozékai

536

Betöltés... Kérjük várjon!

Raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron
Külső raktáron

A szükséges fúrószár készlet

Az alapgépen kívül természetesen szükségünk lesz egy fúrószár készletre is. A pneumatikus géphez az említett SDS fúrószárakra, mondjuk 5-ös, 6-os, 8-as és 10 mm-es méretben. Otthoni körülmények között ezzel a négy fúrószárral minden falfúrási feladatot el tudunk végezni. Betonpanelnál legtöbbször a kisebb méretűek is elegendőek, a 8-as, 10-es fúróra csak kifejezetten nehéz tárgyak rögzítésekor lehet szükségünk.
A normál ütvefúrónk (általános fúrónk) már nagyobb fúrószár készletet igényel, igaz ezek viszont olcsóbban beszerezhetőek. Fa, pozdorja és puhább műanyagok fúrásához a kis központi csúccsal rendelkező Forstner fúró (fafúró) az ideális, ezért érdemes egy készletet tartani belőlük, mondjuk 5-ös, 6-os, 8-as és 10-es méretben. Figyeljünk arra, hogy a Forstner fúróval viszont sohasem szabad fúrni sem falat, sem vasat vagy puhább fémet, de még kemény műanyagot sem ajánlott.
Tartsunk tehát a fúróhoz közönséges, kúpos hegyű ún. HSS fúrószár készletet is, mégpedig a legbőségesebb szárátmérővel. Ezekből a legkisebbek akár 1 mm-nél vékonyabbak is lehetnek (egy apró facsavar előfuratához éppen ilyen kellhet), a legnagyobb átmérőjű pedig akkora legyen, amit még be tudunk fogni a tokmányba (10-es, 12-es, 14-es). A fúrószárak között ezek a leguniverzálisabbak, mert a kőanyagokon kívül az ilyennel bármit (fát, pozdorját, fémet, műanyagot, ytongot stb.) ki tudunk fúrni. A legtöbb falazó anyaghoz viszont nem jók, mert a köszörült fúróélüket az építőanyagok azonnal eltompítják. Az ilyen fúróval sem betont, sem téglát, de még csempét se fúrjunk.
Az SDS fúrószárakat csak a pneumatikus fúrókalapács tokmányába lehet behelyezni
Vídialapkás hengeres fúrószár, bármelyik ütvefúró tokmányába befogható, de a fúrókalapácsba nem
Központi csúcsos fafúró szárak: csak fához, műfához, puhább műanyaghoz használhatók
A HSS fúrók szinte minden anyaghoz jók, de falhoz, betonhoz nem
Fém fúrásakor látnunk kell, amint forgácsol a HSS fúrószár hegye

Hogyan fúrjunk?

A fúrás a műszaki tudományok külön ága, egy cikk terjedelmében nem érdemes a részleteibe belemélyedni. A háztartásban adódó fúrási feladatok között azonban nem olyan nehéz eligazodni, ha a fentiekből már megtanultuk, hogy az adott művelethez melyik fúrógépet és melyik fúrószárat használjuk. Koncentráljunk a legáltalánosabb munkákra.
Ha bútort szerelünk, és fa vagy műfa anyagokat fogunk fúrni (csavarszárnak lyukat, vagy facsavarnak, pozdorjacsavarnak előfuratot), akkor tehát használjuk az alap fúrógépünket, és hozzá HSS vagy Forstner fúrószárat. A furást kis fordulatszámon indítsuk, és utána pöröghet a gép. Csak arra vigyázzunk, hogy az anyag túlsó oldalán ne tegyünk kárt, más nagy hibát nem okozhatunk.
Ha műanyagot, fémet akarunk fúrni – háztartási körülmények között ez a legritkább – akkor a HSS fúrószárak közül válasszuk a megfelelő méretűt, és az általános fúrógépünket használjuk, az ütőmű kikapcsolása után. Lehetőleg alacsony fordulatszámon dolgozzunk, ne pörgessük nagyon a gépet, mert akkor túlságosan felmelegszik az anyag és a fúrószár is. Fém – különösen acél – fúrá­sakor a fúrógépet elég erősen nyomni kell, és közben azt kell látnunk, hogy a fúró éle folyamatosan forgácsolja az anyagot, a fúró halad előre. Ha ez elmarad, és a fúró csak forog-forog, az anyag már füstöl, de sem a forgácsolást nem látjuk, sem a furat nem mélyül, akkor életlen a fúrónk, köszörülni kell.

A háztartásban leggyakoribb fúrási feladat; rögzítés a falra, mennyezetre, tehát a fal fúrása. Ehhez mindenképpen a vídialapkás, keményfém-lapkás fúró­készletünkből válasszuk a szükséges átmérőjűt, és ha van, akkor a pneumatikus kalapácsfúrónkat használjuk – téglafalhoz is. Kapcsoljuk be az ütőművet, és kis fordulaton indítsunk, majd utána már pöröghet a tokmány – ezeknek a gépeknek nem nagy a fordulatszáma. A fúrót egy enyhe nyomással toljuk előre, akkora erővel, hogy érezzük-halljuk az ütőmű erőteljes működését. Ha az előtolási erő túl kicsi, akkor az egész fúrószár ugrálni kezd, ha viszont túl nagy, akkor lefogjuk az ütőművet, és lerontjuk a fúrás hatékonyságát.

Ha csak sima ütvefúrónk van, akkor falfúráshoz is azt kell használnunk, csak a fúrószár lesz más; nem SDS befogású, hanem közönséges hengeres fúrószár, amit a tokmányba fogunk. De mindenképpen keményfém-lapkás legyen!

Ütvefúrónknak a tégla és egyéb – kevéssé kemény – falazó anyag semmiféle problémát nem okoz, legfeljebb a nagyobb átmérőknél 20-30 másodperc után szakítsuk meg a munkát, és várjuk meg, amíg kissé lehűl a fúró hegye.

A betonfalnál az ütvefúró szenvedni fog, de azért nem reménytelen a feladat. Kénytelenek vagyunk a gépet pörgetni, mert az ütőmű csak akkor dolgozik rendesen, ekkor viszont nagyon melegszik a fúró hegye, emiatt gyakran szakítsuk meg a műveletet, és várjuk meg, amíg visszahűl. Minden fal (és fém) fúrásra igaz, hogy ha nagyobb átmérőjű furatra van szükségünk, akkor azt két-három lépcsőben készítsük el, tehát pl. egy 10-es furathoz először fúrjunk a 6-ossal, aztán fúrjuk felül a 8-assal, és végül a 10-essel. Körmöstárcsás ütvefúrónál és betonfalnál erre a szempontra különösen ügyeljünk.

És még egy kényes művelet; lyukat kell fúrnunk a csempézett falba. Ha lehet, akkor a furatot a csempefugába készítsük, de attól sem kell megijedni, ha belülre esik. Azt mindenképpen kerüljük el, hogy a fugától 1-2 cm-es távolságon belül kelljen fúrni. A művelet tehát a következő: Jelöljük ki pontosan a furat helyét alkoholos filctollal, aztán fogjunk egy pontozót (100-as szeg is megteszi), és nagyon finom kalapálással pattintsunk egy kis lyukat a csempe mázán. Ezután jöhet a fúrógép, lehetőleg a legkisebb fúrószár átmérővel, hangsúlyozottan kikapcsolt ütőművel, és természetesen keményfém-lapkás fúrószárral.

Kis fordulatszámon fúrjuk át a csempét – azt jól lehet érezni, amikor átért a fúró hegye. Ez után bekapcsolhatjuk az ütőművet (betonnál mindenképpen), és mehet az ütvefúrás. A gépet határozottan, erősen és merőlegesen tartsuk, hogy a csempét nehogy befeszítse. A tokmány a fúrás végén se közelítse meg veszélyesen a csempe felületét, mert ha ráüt, akkor elreped a csempe.

Fa fúráskor pöröghet a gép, csak át ne szaladjon az anyagon
Csempe átfúrását kikapcsolt ütőművel végezzük